Kulcsszó Iraq War

A háború borzalmas. Chris Kyle pedig a borzalom nagymestere. Gyerekkorában Texasban járt az apjával vadászni, 2001 szeptembere után pedig úgy érezte, a hazájának szüksége van rá. Tengerészgyalogos-kommandós lett, és Irakban vált mesterlövésszé: az első vonalban harcolt, de mindig egyedül volt; kilométeres távolságokból ugyanúgy, mint közelharcban, egy szál pisztollyal a kezében. A Pentagon dokumentációja szerint 150 ellenséges katonával végzett. Nem csoda, hogy úgy hívták: "el Shaitan", az ördög. A háború azonban nem diadalmenet: a film nemcsak a győzelmekről, hanem a szörnyű megpróbáltatásokról, sebesülésekről és a bajtársak haláláról is szól.

Az Irakban dolgozó amerikai bombaosztag tagjai talán a világ legveszélyesebb munkáját végzik. Nap mint nap bombákat hatástalanítanak a háborús övezet kellős közepén. Életük azon múlik, hogy sikerül-e a megfelelő zsinórt elvágni idejében, mielőtt valaki felrobbantaná az elrejtett tölteteket. Számukra Bagdadban mindenki potenciális ellenség, ezért belső konfliktusaik ellenére össze kell tartaniuk. William James bombaspecialista őrmester megszállottan nem vesz tudomást a halál közelségéről társaitól eltérően, akik egyszerűen csak túl akarják élni a már alig néhány napos küldetést. Összebarátkozik egy helyi kisgyerekkel, Beckhammel, és amikor egy bombaraktárban hozzá hasonlító holttestre bukkan, keresni kezdi a tetteseket.

Két amerikai katona életveszélyes helyzetben ragad, egy iraki mesterlövész célkeresztjében. Csak egy ingatag fal választja el a prédát és a vadászt egymástól.

Topper Harleyra ezúttal a buddhista szerzetesek között talál rá a CIA. A harcos itt próbálja elfelejteni régi szerelmét, hogy a kőfejtés filozófiájának szentelhesse az életét. Az elnök azonban különleges feladattal bízza meg, a titokban-hozzuk-vissza-a-fiúkat akció keretében egy iraki börtöntáborból kell kiszabadítania az amerikai foglyokat. A fergeteges paródiában az elnök nem más, mint Tug Benson ezredes az első részből.

Cherry kimarad a főiskoláról, majd az élet a hadseregbe sodorja, ahol szanitéc lesz Irakban – ezalatt egyetlen támasza igaz szerelme, Emily. A háborúból visszatérve a poszttraumás stressz nyomása alatt élete a drogok és a bűnözés spiráljába kerül, miközben azért küzd, hogy megtalálja helyét a világban.

A tengerészgyalogos John Triton megtagadja felettese parancsát az iraki háborúban. Ezzel ugyan megmenti társai életét, de engedetlenség miatt elbocsátják a seregből. Visszatérve hazájába John megpróbál beilleszkedni a civil életbe. Egyik nap a feleségével, Kate-tel a hegyekben kirándulnak, amikor összeakadnak egy gyémánttolvaj-bandával. A bűnözők foglyul ejtik John feleségét. A volt katona tudja, hogy csak magára számíthat. Ám ezúttal élete legkeményebb és legfontosabb küldetése vár rá. Nem válogat az eszközökben, hogy megmentse szerelmét.

Megan Leavey tizedes a tengerészgyalogságnál. Harci kutyájával, Rex-szel együtt küzd a harctéren és iraki bevetéseik során rengeteg életet mentettek már meg. Egy robbanás aztán alapos tesztnek veti alá egymás iránti hűségüket.

Egy informátor története, aki titkos anyagokat szivárogtatott ki a sajtónak egy korábbi NSA kémküldetésről, amelynek célja az volt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankcionálja Irak 2003-as megszállását.

Dick Cheney, minden idők egyik legbefolyásosabb alelnökének élettörténete, aki szerény washingtoni bürokratából George W. Bush alelnökéig küzdötte fel magát - és aki úgy formálta át az Egyesült Államokat és a Földet, hogy annak hatásait a mai napig érezzük.

Billy Lynn és héttagú csapata hősként tér haza Irakból. Feletteseik utasítására részt kell venniük egy, a háborút népszerűsítő országos körúton. Miután megtudják, hogy a kormány visszavezényli őket a háborús térségbe, Billyn kiábrándultság és harag lesz úrrá. Vívódásai középpontjában az áll, hogy vajon van-e értelme az idegenben szerzett békének, ha az ő életében ezáltal konfliktusok és háborúk születnek azáltal, hogy személyes kapcsolatai szétporladnak a távol töltött idő alatt?!

Bagdad 2003-as megszállása idején Roy Miller tiszthelyettes és osztaga tömegpusztító fegyvereket keresnek az informátorok által megadott helyeken. Életük kockáztatásával hatolnak be a hol orvlövészeket, hol más veszélyeket rejtő helyekre, de mindig valami mást találnak, mint amiért jöttek. Millernek gyanús lesz a sok hamis nyom és az őt elhallgattatni próbáló főtisztek, és amikor egy akció során véletlenül érdekes információra bukkan és a saját kezébe veszi az irányítást, olyan események lavináját indítja el, amelyek nem csak őt és osztagát sodorják halálos veszélybe, de hatással lehetnek a háború kimenetére is.

Néhány újságíró kísérletet tesz arra, hogy betekintést nyerjenek a 2003-as, George Bush által indított iraki megszállás kulisszái mögé, ugyanis kételkednek elnökük szavaiban, aki szerint Saddam Hussein tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik.

Brian De Palma (A sebhelyesarcú, Aki legyőzte Al Caponét, Mission: Impossible, Carrie) valódi események ihlette háborús montázsfilmje egy kis csapat amerikai katona köré összpontosul, akik egy iraki ellenőrzőponton állomásoznak. A film különböző szemszögekből mutatja be a katonák, a média és a helyi lakosok helyzetét rávilágítva arra, hogy az egyes csoportokra milyen hatással van az aktuális konfliktus és az egymás közötti viszálykodás.

A Stanley Weiser (Tőzsdecápák) által jegyzett történet hipotézise szerint Bush személyiségére és egész életére egy „apakomplexus” nyomta rá a bélyegét. Az ifjú George egy olyan patinás családba született bele, ahol a férfiutódoktól elvárás, hogy választott hivatásukban a lehető legmagasabb szintre jussanak el. Bush ezzel a teherrel nagyon sokáig nem tudott megbirkózni, úgy érezte, mindenki az apját látja benne, miközben esélye sincs rá, hogy az ő sikereit megismételje. Fiatalsága így az alkohol és nők bűvkörében telt el, egyik – apja által szerzett – munkától vándorolt a másikig, és egészen 40 éves koráig képtelen volt eldönteni, mihez kezdjen az életével – legalábbis Stone és Weiser interpretációja szerint.

Kiindulásul véve a sokat vitatott 2000-es választásokat, Moore bemutatja George W. Bush valószerűtlen felemelkedését, melynek eredményeként az olaj-bizniszben tevékenykedő bukott üzletemberből a világ vezető nagyhatalmának első embere lett. Ezt követően Moore felnyitja Bush privát Pandora szelencéjét: bemutatja milyen szoros baráti szálak fűzik a családot és üzlettársaik körét, a Szaúd-Arábiai királyi családhoz és a bin Laden-rokonsághoz. Az Iraki háború kitörésekor Moore mély együttérzéssel és visszafojtott haraggal vizsgálja az emberi szenvedéseket. Miközben az amerikai hátországot elárasztják a háború következményeivel birkózó családok hatásos portréi, az amerikai katonáknak a kiábrándultsággal és az iraki frontvonal valós borzalmaival kell szembenézniük. A helyzet abszurditását és botrányosságát csak fokozza Moore beszámolója arról, hogy az üzleti élet vezetői hogyan igyekeztek hasznot húzni az emberi szenvedésből, az iraki olajból és az amerikai adófizetők véréből és dollárjaiból?

Amikor Irak elfoglalja Kuvaitot 1990 augusztusában, egy addig érzéketlen indiai üzletember lesz a szóvivője (és egyben megmentője) több mint 170.000 az országban rekedt honfitársának. A film megtörtént eseményeket dolgoz fel.

Két fiatal férfi, Daniel Murphy és Brandon Bartle jelentkezik a hadseregbe. A kiképzést követően hamarosan Irakba kerülnek, ahol átesnek a tűzkeresztségen. Egy elképzelhetetlen tragédiát követően a visszatérő katona azért küzd, hogy a maga módján segítse a gyászoló anya lelki megnyugvását.

Will Montgomery (Ben Foster), az Egyesült Államok hadseregének egy tisztje, aki nemrég tért vissza Irakból, és egy háborús sérültekkel foglalkozó szervezethez csatlakozik. Partnerével, Anthony "Tony" Stone-nal (Woody Harrelson) ők a felelősek azért, hogy az elesett katonák hozzátartozóival és szeretteivel közöljék a tragikus hírt. Will nehezen birkózik meg a munkával és egy nap bekövetkezik, amire nem számított: szerelmes lesz Oliviába (Samantha Morton), akinek éppen ő vitte férje halálhírét...

Anglia - London napjainkban. Az évek óta tartó munkáspárti bal-liberális kormányzás következtében egyre többen érzik úgy, hogy a központi hatalom gyengül, a törvények kijátszhatók, egyre jobban terjed a megtorlatlan korrupció és erőszak. Néhány sérelmet elszenvedett, magát védtelennek érző, teljesen hétköznapi ember - talán bármelyikünk lehetne az - elárulva érzi magát az állam, az igazságszolgáltatás által. Ebbe a kegyetlen világba tér vissza, hosszú évek katonáskodása után Irakból - a mára már teljesen kiégett - ejtőernyős zsoldos, Danny Bryant aki személyes sérelme által felnagyítva, megdöbbenve tapasztalja a változásokat. Bryant úgy érzi, kezébe kell vennie az igazságszolgáltatást. Segítségére van egy, a korrupciótól megcsömörlött nyomozó. A törvényi igazságtalanság érzetétől vezérelve törvénytelen eszközökhöz folyamodnak és halálbrigádot alakítva elindulnak, hogy igazságot szolgáltassanak és visszaállítsák az egyensúlyt az általuk vélt jó és rossz között.

valóság: 2003. július 4-én az amerikai szövetségesek szokott látogatásukat teszik egy féltitkos török hadiszálláson Észak-Irakban. Hamarosan kiderül azonban, hogy a látogatás nem a megszokott. Amerika változtatni kíván az erőviszonyokon, a törökök nemkívánatos személyekké válnak a régióban. Azon a napon fejükre zsákot húzva, katonai és emberi méltóságukban megalázva hurcolják el a tizenegy török katonát a lakosság szeme láttára.A film: Suleyman Aslan egy a tizenegyek közül. A török alakulat vezetője nem tudja feldolgozni a történteket és egy búcsúlevelet hátrahagyva véget vet életének. A levél Polat Aldemar különlegesen képzett török titkosügynökhöz szól. A hivatásának élő Aldemart nem hagyja közömbösen barátja utolsó kívánsága: embereivel Irakba utazik, hogy a haláltól sem riadva vissza szembeszálljon az emberi jogokat tipró erőkkel.

The first 40 days of the war in Iraq as seen through the eyes of an elite group of U.S. Marines who spearheaded the invasion along with an embedded Rolling Stone reporter. A vivid account of the soldiers and of the forces that guided them in an often-improvised initiative.

While Osama bin Laden and Al-Qaeda become a global threat, the rivalry between the CIA and FBI inadvertently sets the stage for the tragedy of 9/11 and the Iraq War.

Relive a heroic fight for survival during the Iraq War, when the 1st Cavalry Division from Fort Hood was ferociously ambushed on April 4, 2004, in Sadr City, Baghdad — a day that came to be known in military annals as “Black Sunday.”

Gritty, intense, evocative and emotional, "Over There" takes you to the front lines of battle and explores the effects of war on a U.S. Army unit sent to Iraq on their first tour of duty, as well as the equally powerful effects felt at home by their families and loved ones.

The intimate world of Saddam Hussein and his closest inner circle is in this gripping four-part drama that charts the rise and fall of one of the most significant political figures in recent history.

A series of short dramas about the countdown to war in Iraq.

A powerful, affecting drama that spans the five years following the invasion of Iraq in 2003. Follow the lives of three soldiers and friends as they deal with the war in Iraq and life back home.

The Howard Years was a documentary series about the prime ministership of John Howard produced by the Australian Broadcasting Corporation. It was divided into four one-hour episodes - one episode for each term Howard served as Prime Minister of Australia - and originally broadcast on ABC1 from 17 November to 8 December 2008.

The Mark of Cain is a British Academy of Film and Television Arts Award-winning British television film first broadcast in 2007 following three young men as they experience the extremity of war for the first time, and the permanent effects of what they have seen and done as they return from their tour of duty. Rather than heroic stories, all they bring home are tawdry trophy photos, as well as the secrets of what they really did, until the consequences of their actions surface to confront them. Produced by Red Production Company, it was originally scheduled on Channel 4 at 9pm on 5 April 2007, but was rescheduled to April 12, 2007, in light of the detention of British service personnel by Iran. The film's title comes from Royal Irish Regiment Colonel Tim Collins's eve-of-battle speech in Iraq in 2003.