Kulcsszó Austria Hungary

A fiatal Sissi egy kastélyban él szüleivel és testvéreivel, apja, a bajor főherceg, tiroli birtokán. Életük békés, nyugodt elzártságban töltik napjaikat. Nem ér el hozzájuk az osztrák birodalom zaja és úgy tűnik soha nem fogja megzavarni életüket a nagyhatalmi politika. Egy napon azonban levelet kapnak Ferenc József császár édesanyjától, Zsófia királynőtől. A császár édesanyja ugyanis ki szeretné házasítani a fiát és választása Sissi nővérére esett. Az örömtől repeső császárnőjelölt, édesanyja és Sissi azonnal csomagolni kezdenek, hogy részt vegyenek azon a bálon, amit Zsófia a leendő menyasszony és fia összeismertetése miatt szervez. Az ifjú Ferenc József azonban véletlenül összetalálkozik a báltól eltiltott Sissivel. A két fiatal egymásba szeret és ezzel kihívják maguk ellen az egész korabeli birodalmi szokásrendet.

Alfred Redl, egy rutén vasutascsalád sarja a monarchia ezredesévé, hírhedt kémfőnökévé növi ki magát. A film e példátlan karrier lelki hátterének, a "tulajdonságok nélküli" alattvaló karakterének rajza. Redl már kisfiú korában dicsőítő verset farag uralkodójáról, s apja temetéséről elmaradva Ferenc József névnapját ünnepli a kadétiskolában. Mindvégig különleges vonzalom fűzi arisztokrata diáktársához, a magyar Kubinyi Kristófhoz és nővéréhez, Katalinhoz. Olyan akar lenni, mint ők, kitörli múltját, családját az emlékezetéből. Érzelmek hiányában olyan érvényesülési vágy és alattvalói alázat fűti, hogy még saját koncepciós perét is buzgón megszervezi.

A film egy zsidó család mindennapjait, gondjait, szerelmeit, mutatja be a magyar történelem viharos évtizedeiben. Az első generáció hőse Ignác, a császárhű bíró. Felesége, Vali úgy gondolja, hogy eladja magát a császárnak, megszállottja munkájának, ezért magánélete tönkremegy. A család fiatal tagjai csak úgy tudnak érvényesülni, ha megváltoztatják zsidó vezetéknevüket. A Sors mellett döntenek, melynek jelentése: " jóslat, végzet, feladat, sors." Ignác fia, Ádám a vívás olimpiai bajnoka lesz. Ennek elérése érdekében meg kell keresztelkednie, hiszen magas szinten zsidó nem vívhat. Őt is elérik a háború viszontagságai, munkatáborba viszik, ahol fia előtt halálra kínozzák. A harmadik generáció Ivánban testesül meg, aki nem tudja megbocsátani magának, hogy apja halálakor csak tehetetlenül, mozdulatlanul állt. Beáll az ÁVO-ba, megkezdődnek a kihallgatások, a koncepciós perek. 1956-ban forradalmár, szónok.

Sztáray Irma magyar grófnő elutasítja a házasságot és a kolostort, majd beáll az osztrák császárné, Sisi szolgálatába, hogy korfui kommunájában éljen vele. Közel kerülnek egymáshoz, de Bécsbe visszatérve életük drasztikusan megváltozik.

Xaver Schwarzenberger rendezésében 2009-ben újraforgatták Erzsébet királyné életének történetét. Schwarzenberger az új filmben a lázadó, önmegvalósító császárné/királyné megformálását tűzte ki célul, szigorúan elhatárolódva az 50-es években bemutatott Sissi-trilógiától, melyben Romy Schneider egy bájos, romantikus Sisi-képet festett elénk. A film a RAI (olasz), ZDF (német) és ORD (osztrák) tévétársaságok koprodukciójában készült. Kereken 11 millió euróba került, kétezer statisztával dolgoztak és kb. 700 korhű kosztümöt használtak. A forgatás 12 héten keresztül tartott. A helyszínek között szerepelt többek között a bécsi Hofburg, Schönbrunn, a trieszti Miramare kastély, Velence, az utolsó képsorokat pedig Magyarországon, a Mátyás templomban vették fel.

1914. június 28-án, Szarajevóban merénylet áldozata lett Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörökös és felesége, Zsófia főhercegné. A tettes Gavrilo Princip szerb diák, aki a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár halálát követő diplomáciai bonyodalmak utóbb a 20. század elején megszilárduló európai katonai szövetségek konfliktusához, és az első világháború kirobbanásához vezettek. Az igényesen kivitelezett történelmi krimi a trónörökös meggyilkolásának okait rekonstruálja, és teszi az eseményeket egyéni sorsokon keresztül élővé. Leo Pfeffer, a szerb-zsidó származású vizsgálóbíró kapja a feladatot, hogy a Ferenc Ferdinánd és neje, Zsófia főhercegné elleni merényletről részletes jelentést tegyen Bécsnek.

A film egy osztrák-magyar monarchia-beli szigorú katonaiskola internátusában játszódik a századforduló idején. Négy növendék sorsán keresztül mutatja be a cselekvő és a szenvedő életmódok századunkban létező négy lehetséges típusát: a szadistáét, a cinikus nihilistáét, a visszafogott közömbösét és az áldozatét.

1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a 48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta földön élnek a rabok. A kihallgatások egy közeli tanyán folynak. Szabályszerű ítélet itt nem születik. A hatalom emberei a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor is, aki saját bőre mentésének reményében besúgóvá válik.

Budapest, 1913 nyara - a béke utolsó napjai. Leiter Írisz hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja hollétét tudakolja tőle - a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel.

A lókötőbe egyaránt beleszeret a szépséges, büszke cigánylány és az aranyhajú moldvai leány. A cigánylányt viszont kinézte már magának a földesúr is...

1848 Európa forrong. A Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó magyar huszárok egy csoportja a szabadságharc kitörésének hírére hazaindul. A szökevények útja ezer veszéllyel teli, harcot kell vívniuk a természettel, az út nehézségeivel, az őket üldöző osztrák hadsereggel, és saját felőrlődő idegeikkel.

Two young people meet. A fateful encounter - the proverbial love at first sight. He is Emperor Franz Joseph of Austria-Hungary, she is Elisabeth von Wittelsbach, Princess of Bavaria and the sister of the woman Franz is to marry…

"Sisi" follows the extraordinary life of Empress Elisabeth of Austria. Modern, honest, and authentic. Told from the perspective of her closest confidants, the series takes a new look at the empress' life and reveals a multi-layered woman.

"Fall of Eagles" is a 13-part British television drama aired by the BBC in 1974. The series portrays historical events from 1848 to 1918, dealing with the collapse of the ruling dynasties of Austria-Hungary (the Habsburgs), Germany (the Hohenzollerns) and Russia (the Romanovs).

The railway age in the Austrian Empire began with the construction of the horse-drawn railway from Linz to Budweis. Plans soon followed to connect the imperial capital of Vienna with the iron and coal deposits in northern Moravia and with the port city of Trieste. In 1837 the Kaiser Ferdinands Nordbahn was opened, in 1857 the Semmeringbahn planned by Karl Ritter von Ghega, overcoming one of the most difficult obstacles on the way to the Adriatic. The crossing of the Alps by train, such as over the Arlberg or the Brenner, is still considered a unique engineering masterpiece. The expansion of the railway network brought epochal changes. Goods and people circulated on an unprecedented scale – life accelerated. It had succeeded in connecting the northern crown lands such as Silesia or Bohemia and Moravia with Carinthia, Tyrol or the coastal region.