Kulcsszó Prison Riot

Jacob Harlon sikeres üzletember élete egyik pillanatról a másikra összeomlik. A férfi részegen autóbalesetet okoz, amelyben meghal a barátja. Harlon rács mögé kerül, ahol szembesül a börtönélet erőszakos világával, sajátos szabályrendszerével. Miközben igyekszik alkalmazkodni az új szabályokhoz, amelyek a túlélését biztosítják, lassan elveszíti az identitását és kapcsolatát a korábbi életével, beleértve a feleségét és a fiát is. Hiába szabadul ki, a börtönbéli "barátainak" keze utoléri őt.

Nagy pénzek forognak kockán Kelet-Európa egyik legkorruptabb börtönében, ahol a rabok gladiátorokként, életre-halálra küzdenek. A brutalitás, a nyereségvágy és az életösztön vérengző szörnyetegekké teszi őket. Az egyik legújabb versenyző Kyle LeBlanc (Jean-Claude Van Damme), akit életfogytiglanra ítélt az orosz bíróság felesége gyilkosának megöléséért. A börtönben tomboló brutalitás belőle is szörnyeteget csinál, de talán épp ez az egyetlen, ami megmentheti az életét.

A túlbuzgó Juan Oliver (Alberto Amman első szerepe) egy nappal korábban megy be új munkahelyére, a zamorai börtönbe, ahol balesetet szenved, s míg kollégái orvost hívnak, ott hagyják a frissen megürült 211-es cellában. Ugyanezekben a percekben a börtön leghírhedtebb lakója, Malamadre Luís Tosar figyelemreméltó alakításában , kitör a rácsok mögül, s pillanatokon belül társait is kiszabadítja. Juan Oliver két kísérője elmenekül a pszichopaták és gyilkosok gyűrűjéből, de újdonsült kollégájukat otthagyják a cellában. Annak ellenére, hogy a férfi félig eszméletlenül feküdt pár pillanattal azelőtt, hamar felfogja, hogy mit jelentenek a beszűrődő hangok. Gyorsan elrejti a belépőkártyáját, óráját, övét, karikagyűrűjét, egyszóval minden olyan külső jelet, ami arra utal, hogy nem közülük való. Ettől kezdve mindenki azért izgul, hogy a szimpatikus fiatalemberről nehogy kiderüljön, hogy mi is az ő valódi foglalkozása.

Wade Porter, a szerető családapa, aki előtt fényes jövő áll, hirtelen mindent elveszít, amikor véletlenül megöli a rablót, aki betör az otthonába. A gyilkosságért elítélt Wade-nek a következő három évet egy szigorított fegyintézetben kell eltöltenie, ahol a társadalmi szabályok többé nem érvényesek. Amikor közös cellába kényszerítik a hírhedt tömeggyilkossal, valamint el kell szenvednie a szadista börtönőr által levezényelt kínzásokat, Wade rájön, hogy élet-halál harcot kell vívnia a "legkeményebb elítélt" címért - csak így élheti túl a börtönt.

Kettős bombamerényletet követnek el a London melletti Guilford városkában 1974-ben. Öt ember meghal, negyvenketten megsebesülnek. A rendőrség az Ír Köztársasági Hadsereget gyanúsítja a terrorakció elkövetésével. Hamarosan letartóztatják Gerry Conlont, a léha, link fiatalembert, akit az apja, Guiseppe Belfastból küldött Londonba, amikor meggyűlt az ifjú baja a zsarukkal és az IRA-val. Az apja is börtönbe kerül. A "guilfordi négyek" perében ártatlanul életfogytiglani börtönre ítélik őket. Az igazságra csak tizenöt évvel később derül fény. Gerry Conlon önéletrajzi regényéből.

William Bishop (Samuel L Jackson) politikai fogoly, a fekete ellenállási mozgalom tagja már visszatérő vendégnek számít az Atticai Javító Fegyházban. Az elítéltek embertelen körülmények között élik napjaikat, amit a fegyőrök kegyetlenkedései tesznek még elviselhetetlenebbé. Bishop, alias Jamar beadványokat fogalmaz, amiben pontokba szedi követeléseit, a kérvények természetesen süket fülekre találnak, ami még tovább fokozza az amúgy is pattanásig feszült helyzetet. Michael (Kyle MacLachlan) újonc smasszer, aki követve a családi hagyományokat és szintén a börtön falain belül keresi a kenyerét, koránt sem hasonlít társaihoz.

1983-ban 38 IRA-rab megszökik a magas biztonsági szintű börtönből Észak-Írországban. A szökés fő kitervelője Larry Marley kapcsolatba lép Gordon Close börtönőrrel. Eleinte ellenségek, akik a politikailag megosztott ország különböző oldalára születtek, de Larry rájön, hogy Gordon tudtán kívül a hasznára lehet. Ezért manipulálja és kihasználja, hogy közelebb kerülhessen céljához. A két férfi között valószínűtlen kapcsolat alakul ki, ami mindkettejük számára súlyos következményekkel jár.

A dokumentumfilm belemerül az 1971-es lázadás körülményeibe és kiváltó okaiba, amelyek új fényben világítják meg a rasszizmust és az erőszakot a börtönökben, és új fényt vet a problémára, amit 50 évvel később már ideje lenne megoldani a szükséges reformokkal.