Vad kannibálcsoport rabolja el a Bright Hope nevű kisváros telepes lakóit. Az áldozatok megmentésére induló lövészeket Franklin Hunt seriff vezeti. Ellenségük azonban könyörtelenebb, mint gondolták: a csoport küldetése és saját túlélése is súlyos veszélybe kerül.
Cassidy bandájának romantikusan megidézett vadnyugati gengsztervilágában a ló riválisaként, a feltartóztathatatlan technikai haladás fura jelképeként jelenik meg a bicikli, amely Tati filmjeiben az emberibb múlt bájos relikviája. Miután a városi bankot megszüntették, mert folyton kirabolták, Butch és barátja, Sundance kölyök arról ábrándoznak: aranyásónak mehetnének Bolíviába, vagy katonának a spanyol háborúba. De felmerül egy jobb ötlet: ha bankot nem lehet rabolni, haladni kell a korral - jöjjenek hát a vonatok!
Chato keménykötésû, félvér apacs. A helybéli seriff egy alkalommal addig ingerli, míg a vitából verekedés lesz, s a megalázott Chato megöli a seriffet. Menekülnie kell. Egy bosszúra szomjazó különítmény a különösen kegyetlen Quincy Whitmore-val az élen üldözõbe veszi Chatot. A katonák megerõszakolják a feleségét, lerombolják a házát. A mindenébõl kifosztott, megalázott Chato elhatározza, hogy bosszút áll. A régi törvény szerint torolja meg a rajta és asszonyán esett sérelmet. Addig van a nyomukban, amíg meg nem fizet egyenként mindegyiküknek. Bosszúja elõl senki sem menekülhet.
Gyilkossággal vádolt mexikóit alakít Anthony Quinn a különös hangulatú westernben. Pályája elején több filmben is játszott hasonló szerepet. A megvetett, koszos figura Quinnt hosszú időre eltérítette a filmtől. Mivel azonosították szerepével, a filmesek nem akarták maguk közé befogadni. Quinn hátat fordított Hollywoodnak és a Broadwayn próbált szerencsét. Ez a korai filmje Nevadában játszódik, 1885-ben. Rejtélyes körülmények között nyoma vész egy farmernak. A gazdák és a cowboyok gyilkosságra gyanakszanak és bosszút esküsznek. Lóra ülnek és elindulnak, hogy megtalálják a tettest. Egy tisztáson három férfibe botlanak. Gyorsan lefegyverzik őket és közlik velük, gyilkosságért lógni fognak.
A Chisum John Wayne óriási életművének egyik késői alkotása. A több mint 200 filmet jegyzett színész John Chisum szerepében egy jómódú gazda, akinek földjére szemet vet a vidéken garázdálkodó marhatolvaj (Forrest Tucker). Hamar kiderül azonban, hogy neki és a környékbeli marhatulajdonosoknak nemcsak a tolvajokkal kell megküzdeniük, hanem a várost eluraló korrupcióval is szembe kell nézniük. A film, és Wayne alakítása hitelesen tükrözi az 1978-as Új Mexico-i nagy földháború eseményeit. A Chisum egy merész, akciódús western John Wayne emlékezetes alakításával.
1931-et írunk: Johnson, a vadász magányosan él a Yukon folyó partján, a hideg-rideg kanadai hegyek között. Egy nap ellátogat a közeli kisvárosba, ahol szemtanúja lesz egy kutyaviadalnak. Johnson beleavatkozik a küzdelembe, és a tulajdonos minden tiltakozása ellenére hihetetlen összegekért megveszi az egyik kutyát. A tenyésztő azonban nem akar megválni a kutyától és amikor rájön, hogy a rendőrséget nem tudja Johnson ellen fordítani, barátai segítségével gyilkossággal vádolja meg a vadászt. A rendőrségtől Millen őrmester kísérletet tesz arra, hogy letartóztassa hősünket. Ám Johnson mindenáron meg akarja védeni a szabadságát...
Új-Mexikó, 1880. Rio Cutler (Jake Schur) és nővére, Sara (Leila George) elmenekül otthonról, miután az apjuk egy részeg tombolás során megöli az anyjukat, a tizennégy éves Rio pedig ott helyben megbosszulja a tettét. A fivérét gyászoló nagybátyjuk, Grant (Chris Pratt) haragja elől futva találkoznak a szintén szökésben lévő hírhedt Billy Bonney-val, aki a Kölyök (Dane DeHaan) becenévre hallgat, és akit Pat Garrett seriff (Ethan Hawke) üldöz az embereivel, hogy igazságot szolgáltasson...
Három számkivetett találkozik egy haldokló asszonnyal és egy bébivel, akiket a sivatagban magukra hagytak. Megesküsznek, hogy biztonságban kijuttatják az újszülöttet a sivatagból, akár életük árán is.
Egy kemény rendőrbíró, tele politikai ambíciókkal egy elit csapatot vezetve sikeresen csapdába csal egy hírdedt bűnöző, de a közvélemény teljesen ellene fordul...
Egy igazi klasszikus western az 1860-as évekből, melyben a főhős Bob Valdez, Lanolia, egy mexikói városrész seriffje. Emberséges és igazságos. Valdez jól ismeri a mexikói éjszakákat, és az éjszakában lebzselő figurákat, gengszterbandákat. A történet a mexikói-amerikai határon játszódik. Legnagyobb ellensége Mr. Tanner. Embertelen és gazember. Tanner gazdag ember, mindent megkap, amit akar. Megöli Jimet, s megszerzi asszonyát.
Mrs. Soffel többgyermekes, vallásos asszony, a börtönigazgató felesége. Az elhidegült házasság magányából az asszony úgy próbál menekülni, hogy lelki vigaszt kínál és bibliai történeteket olvas a bebörtönzötteknek. A rácsok mögött ismerkedik meg Ed Biddle-lel, akit a fivérével együtt halálra ítéltek egy bolti eladó meggyilkolása miatt. Az asszony és az elítélt egyre többször találkozik, egymásba szeretnek. Egyik nap Ed arra kéri Kate-et, segítsen neki megszökni. A film alapjául egy, a századfordulós Pittsburgh-ben nagy port felvert eset szolgált.
Willie, az indián fiú visszatér a kaliforniai Banningbe, hogy végre feleségül vehesse menyasszonyát, Lola Boniface-t. Korábban, amikor el akarta venni a lányt, Lola apja elüldözte őt. Willie azonban elhatározta, hogy pontot tesz az ügy végére: megszökteti a lányt és Nevadába költözik vele. A rezervátum egyik felügyelőnője azonban csak nehezen tudja elhinni azt, hogy Lola valóban a sivatagban szeretne élni. Ezért kéri fel Cooper-t a banningi seriff helyettesét, hogy hozza őket vissza. Cooper Willie és Lola keresésére indul. Megkezdődik a hajsza, melynek célja, hogy a szabadon élni akaró szerelmeseket elkapják...
