A táj, az épületek, az emberek kísérteties vonásokat öltenek, a vámpír megjelenését remegő fényhatások kísérik. Nosferatu lassított felvételt sejtetően mozog, a néző felé közeledve egyre hatalmasabb méretűre nő. Az expresszionista gyakorlattól eltérően Murnau nagyrészt eredeti helyszíneken forgatott.
John Masterman gigantikus Metropolisában csupán egy kiváltságos réteg élvezi a technikai fejlődés nyújtotta előnyöket. Számukra csodálatos kertek és ligetek kapui állnak nyitva, ők fényben és ragyogásban élnek. A város alsó szintjén tengődnek a szegények, a munkások, akik napfényt sose látnak, mesterségesen megvilágított körülmények között robotolnak naphosszat. A két szintet liftek kötik össze, egyébként lakóik között nincs semmi kapcsolat. Mígnem egy napon "lentről" érkezett gyerekcsapat zavarja meg a fentiek szórakozását, élükön a fiatal tanítónővel, Mariával. Ericet, Masterman fiát megszédíti a lány szépsége, és utána ered az alsó városba.
Ben Harper tízezer dollárért gyilkolt. Miután elrejtette a pénzt, megígérteti lányával, Pearllel és fiával, Johnnal, hogy senkinek nem árulják el a rejtekhelyet, még anyjuknak, Willának sem. Ben a börtönben - akasztására várva - találkozik cellatársával, a "Pappal", aki sikertelenül próbálkozik megszerezni Ben titkát. Amikor a "Pap" elhagyhatja a börtönt, Harperék háza felé veszi az irányt, mert úgy sejti, ott van a pénz...
Berlin, 1930. Lohmann bűnügyi felügyelő egy diáklány gyilkosát keresi. A város csibészei is őt keresik. Meg is találják, és egy kasszafúró vezetésével a maguk bíróság elé állítják. Csupán a rendőrség felbukkanása menti meg a gyilkost a lincseléstől.
A közvetlenül az első világháború után készült film a német expresszionista filmstílus legnagyobb hatású, legtöbbet idézett alkotása, amely 1958-ban a híres brüsszeli szavazáson bekerült minden idők legjobb 12 filmje közé. A forgatókönyvírók eredeti szándéka szerint Caligari, az őrült hipnotizőr, és médiumának kapcsolata a hatalomra törő, irracionálisan gonosz zsarnok és a kiszolgáltatott kisember viszonyát testesítette volna meg. Az eredeti cselekményhez utólag hozzákapcsolt kerettörténet tompította a társadalomkritikát, és lélektani síkra emelte a konfliktust. A filmben kizárólag festett díszleteket alkalmaztak, amelyeket három expresszionista festő, a Sturm csoport tagjai készítettek. A kísérteties, látomásszerű kisvárosban az utcák hegyesszögben torkollnak egymásba, a düledező kockaházak tetején a kémények ferdén meredeznek. A torz perspektívájú, hatásosan megvilágított díszletek között a szereplők árnyakként suhannak, mintha maguk is megelevenedett rajzfigurák lennének.
Jackson Pollock (Ed Harris) az önbizalom-hiánnyal és alkohol-problémákkal küszködő feltörekvő festőművész megismerkedik egy tehetséges New York-i művésznővel, Lee Krasnerrel (Marcia Gay Harden). A nő feláldozza saját karrierjét, hogy segíthesse tehetségesebbnek tartott szerelme, Pollock előremenetelét. A férfi egyre népszerűbb lesz, a New York-i művészvilág elismeri és szereti. A nyüzsgő nagyvárosi élet elől vidékre menekülnek, ahol Pollock végül rátalál sajátos, egyedi művészi stílusára. Csapodár természete és folytonosan kísértő félelmei azonban a tragikus végkifejletbe taszítják a XX. századi amerikai festészet egyik legnagyobb alakját.
A kisvárosi angol tanár tanítványaitól elkobzott képeken látja meg először Lolát, "A kék angyal" mulató táncosnőjét. Diákjai után nyomozva jut el a mulatóba, ahol rabul ejti Lola izgató szexualitása. Feleségül kéri, s hivatását, szülővárosát, emberi méltóságát elhagyva Lola rabszolgája lesz. A hangosfilm történetének egyik első jelentős sikere és Marlene Dietrich felfedezése fűződik a Henrich Mann regényéből készült filmhez.
A 16. században a cseh király (II. Rudolf) rendeletet adott ki miszerint a prágai zsidók hagyják el a várost, ezért az ottani rabbi agyagból gyúrt és mágia segítségével életre keltett egy emberi testet. Feladata a zsidók megvédése volt...
Edvard Munch is a 1974 biographical film about the Norwegian Expressionist painter Edvard Munch, written and directed by Peter Watkins. It was originally created as a three-part miniseries co-produced by the Norwegian and Swedish state television networks NRK and SVT, but subsequently gained an American theatrical release in a three-hour version in 1976. The film covers about thirty years of Munch's life, focusing on the influences that shaped his art, particularly the prevalence of disease and death in his family and his youthful affair with a married woman. The film was screened at the 1976 Cannes Film Festival, but wasn't entered into the main competition.
