Kulcsszó Womens Rights

Egy párizsi kurtizán Rómába menekül, hogy megvédje jó hírnevét, amikor lánya tanulási zavarára fény derülhet. Ott találkozik Maria Montessorival, aki úttörő szerepet játszik egy olyan tanítási módszer kidolgozásában, amely segíthet a gyermeken...

Az 1973-as év legmeghatározóbb teniszmérkőzése Billie Jean King és Bobby Riggs között zajlott. A Battle of the Sexes (Nemek harca) névvel illetett teniszmeccs a legnézettebb televíziós sportközvetítésnek számít, ami annak köszönhető, hogy nem is igazán a két ember harcáról, inkább két elv ütköztetéséről szólt. A szerencsejáték függő ex-bajnok Bobby Riggs hívta ki a világ első számú teniszezőjét, Billie Jean Kinget, aki nem csak a sporteredményeiről, de a feminista törekvéseiről is híres volt.

Az írországi Magdalene menhelyeket az Irgalmas Nővérek apácarend tartotta fenn. A fiatal lányokat ide vagy családjuk, vagy az árvaház küldte, hogy fogvatartásuk alatt a rend mosodájában keményen dolgozva bánják meg vétkeiket. A lányok bűnei nagyon különbözőek voltak. Ha egy lány gyermeket szült, vagy túl csinos, túl csúnya, túl okos, vagy buta volt, vagy például unokatestvére megerőszakolta, egyenes volt az útja a menhelyre. A lányok évi 364 napot dolgoztak, a fizetség pedig éhezés, verés, megaláztatás és erőszak volt. Nők ezrei éltek és haltak meg itt. Az utolsó Magdelene menhelyet 1996-ban zárták be. A film négy fiatal lány sorsát kíséri végig a hatvanas években, igaz történet alapján.

Anglia, az 1960-as években. Sok nő dolgozik a dagenhami Ford motorgyárban, meglehetősen rossz körülmények között. Köztük van Rita is, az egyszerű feleség és anya, illetve a barátai és munkatársai. Hogy, hogy nem, a nők felemelik szavukat a diszkrimináció ellen, és ugyanolyan jogokat és béreket követelnek, mint amilyet a férfikollégáik kapnak. Még az utcára is kivonulnak. Rita akarva-akaratlanul is a szószólójuk lesz, és nemcsak a gyár vezetőivel, a kormányzattal, de akár az egész világgal is kész szembeszállni ügyük érdekében. Igaz történet alapján.

Abby Johnson kiemelkedő alakja a Planned Parenthood-szervezetnek, azonban mikor felkérik, hogy hajtson végre abortuszt egy 13 hetes magzaton, hátat fordít addigi életének, és elkötelezett pro-life aktivistává válik.

1970-ben Londonban került sor a Miss World szépségversenyre, amelynek a híres amerikai komikus, Bob Hope volt a házigazdája. Akkoriban a Miss World volt a bolygó legnézettebb tévéműsora, több mint 100 millió nézővel. Azt állítva, hogy a szépségversenyek lealacsonyítják a nőket, az újonnan megalakult Női Felszabadító Mozgalom egyik napról a másikra közismertté vált azzal, hogy betört a színpadra és megzavarta a verseny élő közvetítését. Ezen túl az eredmény is felzúdulást váltott ki: nem a svéd kedvenc, hanem Miss Grenada nyert – az első fekete nő, akit megkoronáztak a Miss Worldön. A patriarchátus nyilvános leszereplésének ténye órák alatt eljutott a bolygó minden pontjára, és ezzel a nyugati szépségideál 180 fokos fordulatot vett.

A Töltsd be az űrt egy tel avivi ortodox hászid család történetét meséli el. A tizennyolc éves Shira a Mendelman család legfiatalabb lánya. Éppen egy ígéretes jövőjű, hasonló háttérrel rendelkező, vele egykorú fiatalemberhez készül hozzámenni. Egy álom válhat valóra, és Shira úgy érzi, készen áll a nagy izgalomra. Ám Purimkor Shira huszonnyolc éves nővére, Esther első gyermeke, Mordechay szülése közben meghal. A család nagy fájdalma és gyásza miatt elhalasztják Shira tervezett esküvőjét.

A Khabar Lahariya újság riportereinek naponta kell szembenézniük az őket érő diszkriminációval mind nőként, mind páriaként, akiket a hagyományos hindu kasztrendszerben „érinthetetleneknek” tartanak. Rettenthetetlen vezető tudósítójuk, Meera vezényletével az Észak-Indiában található Uttar Pradesh-i székhelyű, nemrég digitalizált hírszolgáltatás régóta fennálló igazságtalanságok felfedéséért fáradozik. Riportereik, akiknek gyakran csak minimális újságírói, illetve okostelefonos technológiákkal kapcsolatos tapasztalata van, türelmesen hallgatják az erőszak, hozzá nem értés és elnyomás többszörös áldozatainak beszámolóit. Nagyobb horderejű történetektől sem riadnak vissza: választásokról, korrupcióról, fanatizmusról is írnak. Egy hatásos és felemelő dokumentumfilm az igazságért és igazságosságért folytatott, félelmet nem ismerő küzdelemről egy ellenséges patriarchátussal szemben, és arról, ahogy a jó győzedelmeskedhet.

Svájc, 1971: Nora fiatal háztartásbeli feleség, visszahúzódó, csöndes jellem. Férjével és két gyermekével egy kis faluban élik békés, nyugodt életüket. Itt szinte semmi sem érezhető a társadalmi mozgalmakból és azok következményeiből, melyek néhány éve indultak a nagyvárosokban. Egy nap azonban minden megváltozik, és fenekestül felfordul a fiatal nő, és vele együtt az egész közösség élete is: Nora beáll egy női mozgalomba és nyilvánosan kampányolni kezd a nők szavazati jogáért.

From Carol Danvers and Wanda Maximoff to the women of Wakanda and The Guardians of the Galaxy, this series unpacks the journeys of these characters from their birth in Marvel Comics to the MCU and beyond. Archival footage, imaginative animation and candid interviews work in tandem to profile how these characters and the women behind their success have impacted fans around the world.

Not all battles are violent. Meet a courageous group of women who takes on both the male rulers of the day and a corrupt grocery industry. Savvy is their strategy and cans of healthy food are their weapons. The three hour drama series "Miss Friman's War" is a humorous and poignant story about friendship and fighting for your dreams. It addresses topics that are as relevant today as they were then: the demand for good, unspoiled food and the struggle for equal rights. Although "Miss Friman's War" is a work of fiction, the story is partly based on actual events around the all-female food co-op "Svenska Hem", which was founded long before women even had the right to vote.

Almaz is assigned to a rural school far from the city. Arriving in the village, Almaz fights against illegalities, arbitrariness and women's rights in the school where she teaches.