Kulcsszó Louvre Museum

A neves amerikai tudós, Robert Langdon éppen Párizsban tartózkodik, amikor az éjszaka közepén telefonon keresik. A Louvre egyik jól őrzött termében holtan találták a múzeum egyik kurátorát, és a rendőrség abban bízik, Langdon segíthet megfejteni a rejtélyt: az áldozat mellett ugyanis érthetetlennek tűnő jeleket találtak. A tudós akarata ellenére viharsebesen keveredik bele az eseményekbe: szakértőből hamarosan gyanúsított lesz, és kénytelen együtt menekülni a kurátor kiismerhetetlen unokájával. Nemsokára rájönnek, hogy két titkos egyházi társaság, a Sion testvérei és az Opus Dei harcába keveredtek bele: a harc talán több száz éve tart, tétje pedig az a titok, melynek megfejtése talán a Párizson, Londonon, kalandokon, titkokon, gyilkosságokon keresztülvezető hosszú út végén várja őket.

Pierre Levasseurt, az ismert, nős és milliárdos üzletembert szeretője, Elena, a szupermodell társaságában fényképezi le egy paparazzo. A képet címoldalon hozza egy bulvárlap: Levasseurnak meg kell győznie feleségét, hogy a lányhoz semmi köze. Ebben segítségére van a véletlen, ugyanis a képen szerepel a véletlenül arra haladó Francois Poignon is. Elena és Francois elvállalja, hogy egy párnak tetteti magát, a szupermodell ezért a csóró autólondinerhez költözik. A dolgok egyre komplikáltabbá válnak, amikor Emilie, Francois régi szerelme és Richard, aki a volt lakótársa Elenát Francois barátnőjeként ismerik meg. Ráadásul Levasseur felesége is tudomást szerez a mesterkedésről, és bosszút forral férje ellen.

Amikor kiderül, hogy a hataloméhes diktátor tömegpusztító fegyvereket ad el terroristáknak, a világ biztonságára ügyelő rettenthetetlen hősök embert próbáló küldetésbe fognak, hogy megmentsék az emberiséget. Mivel szükségük van valakire, aki beépül a terrorszervezetbe, a kommandó beszervezi Gary Johnstont, a Broadway új csillagát. Noha Gary vonakodik feláldozni a karrierjét, később belátja, hogy színészi tehetségére magasabb cél érdekében van szükség. A sztár bejut a fegyverkereskedők rejtekébe, ahol kiderül, hogy a terroristák megkezdték a terv végrehajtását.

Az új évezred hajnalán egy gonosz hatalmú múmia életre kelti Belphégort, a fantomot, aki éjszakánként a Louvre-ban kísért. A múzeumban meghibásodnak a biztonsági kamerák, kikapcsol a riasztórendszer, tárlók törnek szét, és egyiptomi leletek tűnnek el. A fantomról, aki néha ijesztő, néha szinte emberi, hamar kiderül, hogy nem ismer félelmet, és legyőzhetetlen.

Adèle Blanc-Sec a fiatal, rettenthetetlen riporter mindenre kész céljai elérése érdekében, beleértve az Egyiptomig való hajózást és azt, hogy mindenféle múmiával mérje össze erejét. Miután a múzeumban titokzatos módon kikelt egy pterodaktilusz tojás, és a madár rémületet kelt a főváros egén, Párizsban kitör a pánik. Azonban ez sem elég ahhoz, hogy Adèle elbizonytalanodjon...

Mi a közös a filmművészetet megújító francia új hullám egyetlen női tagja, a 89 éves Agnes Varda és a 33 éves francia fotós és street artist, JR világlátásában? Több, mint gondolnánk: hasonló filozófia és életre szóló szenvedély a képek megalkotása, kiállítási módja, közzététele iránt. A két alkotó együtt indul útnak JR fotóautomatává átalakított lakókocsijával Franciaország eldugott falvaiba, ahol a helyiekkel beszélgetnek és gigantikus méretű portrékat készítenek róluk. A képek házak, pajták, gyárépületek faláról, vonatok oldaláról köszönnek vissza. Az Arcélek, útszélek ezeket a szívmelengető találkozásokat dokumentálja, és a nem mindennapi barátságot, mely az út során szövődik a furcsa páros között. Varázslatos hangulatú és felejthetetlen road movie.

Franz és Artur megismerkedik egy nyelvtanfolyamon Odile-lel. A lány elmondja a két vagánynak, hogy szomszédjának van egy nagy bőrönd pénze. Kitervelik, hogy megszerzik a pénzt, de a végrehajtásba hiba csúszik.

Különös életrajzi film egy huszonéves francia szobrász-művészről (Henri Gaudier) és a nála jóval idősebb társáról, egy lengyel nőről (Sophie Brzeska), aki magát nemes családból származónak mondja és írással próbálkozik. A kor a múlt század első évtizede, a helyszín Párizs. Henri Gaudier komoly vonzódása bizonyítékaként felvette barátnőjének nevét, így vált Henri Gaudier-Brzeska néven ismert. Rövid életét az I. vh egyik frontján fejezte be. Szinte tapintható a művészet szabadsága meg az arra irányuló vágy, ami a művész megélhetésének mindennapos gondjaival párosul. Eksztatikus és gyötrelmes egyben. A történetben meglapuló tragédia teszi rendkívülivé a filmet, mely a szerencsétlen sorsú szobrász műveinek bemutatásával ér véget.

Az egész világ felkapta a fejét a hihetetlen hírre 1911-ben. A párizsi Louvre-ból megmagyarázhatatlan körülmények között ellopták Leonardo da Vinci festményét, a Mona Lisát. A kiterjedt nyomozás végül eredményre vezet, a rendőrség letartóztatja a képrablással gyanúsított Pablo Picassót és Guillaume Apollinaire-t. Vajon fatális félreértésről van szó, vagy egy bűnbanda tagjait leplezték le? A városban ugyanis elterjedt a hír, hogy egy nemzetközi bűnbanda készül megtámadni az összes francia múzeumot.

Madeline és barátnői szemtanúi lesznek a Párizsi Louvre-ban egy műkincs elrablásának. Úgy döntenek, hogy nekik kell a dolog után járniuk.

Four episodes chronicle a mysterious phantom who appears in the Musée du Louvre in Paris at night. Neither guards nor police are able to make an arrest. But a curious young man tries to break the ice and discover what drives the creature and its activities.

The incredible metamorphosis, over eight centuries, of a feudal fortress into the largest museum in the world: the Louvre. A chaotic existence: construction and destruction, revolution and restoration. Feudal fortress, medieval castle, Renaissance palace, royal residence, seat of the academies, center of revolutionary power, first museum of France: the Louvre has been constantly transformed, enlarged, magnified.

A miniseries in three parts about the theft of Da Vinci's "Mona Lisa" in 1911.