Kulcsszó Colony

57 évvel később egy mentőhajó talál rá Ripleyre, akinek az utolsó pillanatba sikerült megmenekülnie. Hazaérkezvén megtudja, hogy annak idején egy emberi kolóniát telepítettek arra a bolygóra, ahol megtámadta őket az ismeretlen szörnyeteg. Miután a földi kutatóbázis minden kapcsolatot elveszített az odatelepített emberekkel, Ripley-t egy sereg felfegyverzett harcos kíséretében visszaküldik a távoli bolygóra, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljanak a félelmetes idegennel és megmentsék a túlélőket. De a landolás után nem sokkal elszabadul a pokol.

A majmok az urak. Ők az erősebbek, okosabbak, jobban alkalmazkodók. Tíz évvel az első, szuperintelligens emberszabásúak megjelenése után, övék a világ, és Caesar a vezetőjük. Az emberiség mégsem pusztult ki teljesen. Kisebb túlélő csoportjaik bizonytalan, átmeneti békét kötöttek az uralkodó fajjal. Ám a természetes kiválasztódás nem bírja a kompromisszumokat. A béke átmeneti. Előbb-utóbb ki fog törni a csata, amely vagy az embereket vagy a majmokat örökre elsöpri a föld színéről.

A háború az emberek és a majmok közt elkerülhetetlennek látszik. Ezúttal már az egész bolygó sorsa a tét, a kérdés csak az, hogy melyik faj kerekedik felül a legvégén. Caesar, a majom valahol a két világ között ragadt, szíve húzza mindkét helyre. Álma a békés együttélés lenne, de ez kivitelezhetetlennek tűnik. Szükség lesz az eszére, hogy az az erős vezető lehessen, akire szükség van a még nagyobb katasztrófa megakadályozása érdekében.

John Smith, aki a pénzéhes angol telepesekkel együtt érkezik az Újvilágba, egészen más, mint az útitársai. Az aranynál sokkal jobban érdekli az a furcsa, titokzatos világ, ahol élni fog. Egyik felfedezőútja során megpillantja Pocahontast, a szépséges indián hercegnőt, és az élete egy csapásra új értelmet nyer. A lány - törzse tilalma ellenére - bizalmába fogadja az idegent, és mókás barátaival, a mosómedvével és a kolibrival feltárja előtte a vadon titkait. A messzi, egzotikus tájakon játszódó történet a legfontosabb érzelmekről szól: az őszinte szeretetről, szerelemről és barátságról, mindezt romantikával, vidámsággal és mesés kalandokkal ötvözve.

A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.

Terry Childers ezredes (Samuel L. Jackson) harminc éve szolgálja hazáját. Megjárta Vietnamot, Bejrútot és a Sivatagi Vihar hadműveletet. Saját kormánya viszont hadbíróság elé állítja egy rosszul sikerült mentőakció kivitelezése miatt, amelyben civilek is életüket vesztették. Védőügyvédnek egy régi bajtársát kéri fel, akinek megmentette az életét Vietnamban. Hodges védőügyvéd (Tommy Lee Jones) biztosan nem a legjobb a szakmában, de tudja milyen az igazi harci helyzet, mit lehet számon kérni a katonától. Az ügyvéd vonakodva vállalja el az esetet, amely során megkérdőjelezi az életét megmentő ember becsületét, és a hazája iránti feltétlen odaadás eszméjét is.

Mikor az USG Ishimura legénysége valahol az világűr mélyén, egy elhagyatott bolygón ősi kegytárgyra bukkan, még nem sejtik, hogy utazásuk pokoli fordulatot vett. Mivel a megtalált ereklye talán bizonyítékkal szolgálhat isten létezésére, magukkal viszik az űrhajó fedélzetére. A legénység egy része áhítattal néz rá, mások megvetően, de mindnyájuk sorsa megpecsételődött: az elátkozott tárgy egy régóta szunnyadó idegen fajt enged szabadjára és a hajón elszabadul a pokol. Azonnal megkezdődik a mészárlás, és az emberiségnek megállíthatatlan, soha nem látott vérengzéssel kell szembenéznie.

A történet egy határmenti birodalmi magisztrátusban játszódik, ide érkezik Joll ezredes azzal a hírrel, hogy a birodalmat külső támadás fenyegeti. A hadsereg főparancsnokaként kegyetlen módon kezd el mindenkit kihallgatni, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek egyre keményebbek és elnyomóbbak.

A kis karib-tengeri brit gyarmat kormányzójának és "alattvalóinak" addigi nyugodt élete egy csapásra megváltozik, amikor a sziget kiszáradtnak hitt olajkútjából váratlanul, hihetetlen erővel ásványvíz tör fel. A felfedezés nemcsak a kormányzót, hanem az olajkutat birtokló társaság tulajdonosát is izgalomba hozza, nem beszélve Mrs.Thatcher brit miniszterelnökről, és a francia kormányról, hiszen mindannyian azon törik a fejüket, hogy miként kaparinthatnák a busás nyereséggel kecsegtető üzletet. A víz palackozásának jogáért folyó "háborúba" az amerikai elnökön túl még a sziget két fős forradalmi osztagát támogató Commandante, Fidel Castro is beszáll, ezzel pedig kezdetét veszi a vízre menő harc.

One day in the distant future. Humans live shoulder to shoulder in “colonies” separated by rock. Outside the colonies, a dangerous undeveloped area called “the Labyrinth” is expanding. Those who risk their lives to develop “the Labyrinth”, who mark out the undeveloped areas, are known as “Markers”. A young girl, Memempu, who wants to be a Marker one day, and a man, Gagumber, who used to be one. This mismatched father and daughter now take on the Labyrinth! “If there’s no path, dig one!”

In the year 2149, the world is dying. The planet is overdeveloped and overcrowded, with the majority of plant and animal life extinct. The future of mankind is in jeopardy, and its only hope for survival is in the distant past. An ordinary family goes on an extraordinary journey back in time to prehistoric Earth as a part of a massive expedition to save the human race.

At its heart, Banished is a story of survival. Though it is set in the stark historical reality of the founding of the penal colony in Australia in 1788 after the arrival of the First Fleet, it is not the story of Australia and how it came to be. Rather, it is a tale of love, faith, justice and morality played out on an epic scale in a confined community where the stakes are literally life and death.

A look into the Belgian colonisation of Congo through interviews of both colonials as Congolese people that lived it.