A különleges bátorság, a forradalmi düh és a megbékélésre is képes bölcsesség története ez. Egy olyan ember története, aki évtizedekig ült börtönben, és nem adta fel a harcot. A film Nelson Mandela életrajza alapján készült: a kamaszkor megpróbáltatásai, a polgárjogi harc első állomásai, a 27 éven át tartó, igazságtalan bebörtönzés és végül a diadalmas – de küzdelmekkel teli – visszatérés mind helyet kap benne.
Boone (Denzel Washington) kiváló amerikai futballedző hírében álló fekete tanárember. 1971-ben a virginiai Alexandria városában megkezdik a faji elkülönítés felszámolását, amelynek jegyében összevonnak két iskolát. Az amúgy is meglévő feszültségeket tetézik Boone kinevezésével az egységes csapat élére. A fehér fiúk korábban sorra nyerték a meccseket, nehezen fogadják el az új színesbőrű edző utasításait. Az edzőtáborok eleinte botrányos verekedésektől hangosak, de a srácok lassan rájönnek, hogy az egymás elleni gyűlölet felesleges. Jól szerepelnek a bajnokságban, de a legfontosabb meccs előtt a kapitány autóbalesetet szenved. A Titánok csapatának most igazi egységet kell mutatnia.
A filmeposz 56 évet ölel fel a 79 évesen merénylet áldozatává lett, legendás indiai vezető, Mohandas Karamchand Gandhi életéből. 1893-ban pár hónapra Dél-Afrikába érkezik az Angliában végzett, 24 éves családos indiai ügyvéd, Gandhi. A személyes méltóságát és igazságérzetét egyaránt sértő faji megkülönböztetés olyannyira megdöbbenti, hogy úgy érzi, tennie kell valamit. 21 év fáradságos küzdelme után az indiaiak és a színes bőrűek egyenlőségéért indított erőszakmentes küzdelem, a Satyagraha ideológusává és vezérévé érett. Ekkor kapta a "Mahatma" nevet, amely Indiában "nagy lelket" jelent.
Gregory Dél-Afrikában nő fel, gyerekkora helyszíne egy farm, ahol egyetlen társasága egy fekete kisfiú. Bafana a legjobb barátja lesz, egész nap együtt játszanak, tőle tanulja meg a helyi bennszülöttek nyelvét is. Ám ezt a gyerekkori barátságot a felnőtt férfi mélyen eltemeti a lelkében, hiszen maga is mereven hiszi és vallja az apartheid eszméit, a fehérek felsőbbrendűségét az őslakos feketék felett. 1968-ban feleségével és gyerekeivel Robben szigetére érkezik, oda ahol a legmagasabb fokú biztonsági intézkedések mellett tartják fogva a fekete bőrű politikai elítélteket, köztük Nelson Mandelát is. Gregoryt nyelvtudása segíti előbbre jutni a katonai ranglétrán, börtönőrként ki kell hallgatnia a foglyok beszélgetéseit, cenzúrázni leveleiket. Gregory kezdetben nem is sejti, hogy milyen nagy hatással lesz majd a gondolkodására és egész életére a gondjaira bízott Nelson Mandela.
Két fehér Dél-afrikait bebörtönöztek, mert az anti-apartheid párti Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) dolgozói. Elhatározták, hogy megszöknek a Robben-szigeti fehér embereknek fenntartott Pretoria Börtönből.
A polgárjogi aktivista Nelson Mandela 27 évet töltött a dél-afrikai börtönökben. Az apartheid rendszer bukása után ő lesz az ország első fekete bőrű elnöke. A feketék és a fehérek további szembenállása helyett hitet tesz a béke mellett, és megpróbálja összefogni a nemzetet. Kapóra jön ehhez a közelgő rögbi világbajnokság. Az elnök meghívja a csapatkapitányt, Francois Pienaart, és arra kéri, tegyenek meg mindent a győzelem érdekében. És a csapat véghezviszi a lehetetlent, beverekszi magát az 1995-ös világbajnokság döntőjébe, fekete és fehér egy emberként szurkol a sikerért.
Ali Neuman gyermekkorában épphogy megszökött az Inkhata szabadságharcosainak gyilkos támadása elől. Csak édesanyja és ő élte túl a mészárlást, de mint a annyi más túlélőnél, a pszichés sérülések maradandóak. Napjainkban Ali a gyilkossági csoport vezető nyomozója Fokvárosban, Dél-Afrikában. Az egyik beosztottja, Brian Epkeen, olyan fehér bevándorlók leszármazottja, aki részt vettek az apartheid fenntartásában, de jól kijön Neumannal. Együtt kezdenek neki egy nyomozásnak, amelyben több gyilkossággal és dél-afrikai bandákkal néznek szembe.
PK egy belevaló kisfiú csak a sors nem volt kegyes hozzá, szülei nélkül nevelkedik egy hazájától távoli helyen. Mikor gyermektársai már teljesen kiközösítették, csak egyetlen öreg barátja marad neki, aki bár már megjárta a sötét börtönvilágot, mégis melegszívű ember és felkarolja a kisfiút, megtanítja az ökölvívás minden fortélyára.
Két felejthetetlen ember felejthetetlen barátsága. A feszültséget és terrort, amely a mai Dél-Afrikát jellemzi, megrendítő erővel tárja elénk Richard Attenborough filmje a fekete polgárjogi harcosról, Steve Bikoról (Denzel Washington) és a liberális fehér újságíróról, Donald Woodsról (Kevin Kline), aki az életét teszi kockára azért, hogy Biko történetét a világ elé tárja. Ebben a nagy erejű, érzelmekkel teli, felzaklató filmben Woods lassanként Biko szemével kezdi látni az apartheid valódi szörnyűségeit. Mikor a dél-afrikai hatóságok úgy tekintenek Bikora, mint a kormány legveszedelmesebb ellenségére, a rendőrség letartóztatja és elnémítja őt. Woods elhatározza, nem engedi, hogy Bikot elnémítsák. Bár házi őrizetben van, vállalja a veszélyt, hogy elmenekülve Dél-Afrikából, a világ tudomására hozza Bikor szívszorító történetét. A menekülés igaz kalandja felkavaró történet egy ember legördögibb és legemberibb cselekedetéről.
A múlt század kilencvenes éveiben végnapjait éli a dél-afrikai apartheid rendszer. Vérben és mocsokban születik meg egy új nemzet. Ennek a történelmi pillanatnak a krónikása a négy fiatal fotóriporter. Greg, Joao, Kevin és Ken nemcsak jó barátok, de a közös cél, az igazság megörökítése is összekovácsolta őket. Nap mint nap kockára teszik az életüket, hogy felvételeket készítsenek Dél-Afrika erőszakkal és brutalitással teli világáról, megmutassák az embereknek, mi folyik Afrika déli csücskén. Ketten Pulitzer-díjat kaptak a képeikért, ám súlyos árat fizettek érte. (port.hu)
Dél-Afrika a múlt század viharos nyolcvanas éveiben. Patrick Chamusso az egyik olajfinomítóban dolgozik művezetőként. Nem érdekli a politika, egészen addig, míg ártatlanul börtönbe nem zárják őt és a feleségét. Nic Vos ezredes, a rendőrség embere megpróbál befurakodni Patrick és családja életébe. Az akció megrémiszti és megdöbbenti, ugyanakkor felnyitja a szemét. Chamusso harcot kezd az országot irányító és elnyomó apartheid rendszer ellen. Harcos aktivista lesz belőle, aki azt szeretné, ha Dél-Afrika is a demokratikus változások útjára lépne.
Fókuszban az ikonikus dél-afrikai szabadságharcos, Solomon Mahlangu élete és kora, aki szembeszállt az apartheid erőivel.
Dél-Afrika, az apartheid rendszer bukása után. David ötvenkét éves, elvált, fehér bőrű, a munkájával és az egész világgal elégedetlen irodalomprofesszor. Miután kapcsolatba bonyolódik az egyik tanítványával, kénytelen beadni a felmondását. Meglátogatja egyedül gazdálkodó, leszbikus lányát. Míg Lucynál van, David besegít egy önkéntes állatklinikán. Később viszonya lesz annak vezetőjével. Egyik nap idegenek támadják meg a farmot. Kirabolják őket és magukkal hurcolják Lucyt. Kiderül, hogy a támadók egyike a szomszédos birtok fekete tulajdonosának rokona.
A faji elkülönítésen, a szegregáción alapuló "apartheid" idején Nicholas jól tudja, rejtegetnie, ha nem épp megtagadnia kell önmagát. Különbözik a többiektől, és ez a különbség valami szégyenletes és elfogadhatatlan a nyolcvanas évek Dél-Afrikájában. Az afrikaans (búr) nyelvben van rá egy sértően trágár szó: moffie. A fehér kisebbség uralta ország az angolai határon akarja feltartóztatni a kommunizmust, és ehhez minden 16. életévét betöltött fehér férfit sorkatonaságra köteleznek. A katonai szolgálat egyszerre védi és fenntartja magát a rendszert, vele pedig a toxikus, rasszista macsóságot, amiben két elemnek nincs helye: a „fekete veszélynek” és a „moffieknak”. Nicholas számára így az ellenség katonái legalább ugyanakkora veszélyt jelentenek, mint saját bajtársai. Az André Carl van der Merwe önéletrajzi regényén alapuló Moffie a velencei filmfesztivál Queer Lion kategóriájában mutatkozott be, majd a Dublini Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a kritikusok díját.
