Kulcsszó Famine

A nem túl távoli jövőben járunk, melyben bolygónk kezd lakhatatlanná válni. A föld alig hoz termést, rendszeresek a homokviharok, és lassan levegőt se lehet venni. Egy jelenés Coopert a NASA titkos telepére vezeti, ahol felkérik, hogy legyen a tagja annak a csapatnak, mely az emberiségnek új lakhelyet keres az univerzumban. Egy ismeretlen segítséggel megnyitott átjárón keresztül eljutnak egy galaxisba, ahol a közelben kialakult fekete lyuk miatt az idő is másképp telik. Ami nekik egy óra, az a végét járó földön éveket jelent. Alaposan meg kell hát gondolnia Coopernek, hogy a szóba jöhető bolygók közül melyikre látogat el, ha vissza akar térni a lányához, ahogy azt megígérte.

Egy évtizede megtörtént kommandós esetet dolgoz fel a látványos film: 1993. október 3-án közel 100 ejtőernyős amerikai katonát dobtak le Mogadishuban, Szomália fővárosában Mike Steele kapitány (Jason Isaacs) vezetésével. A polgárháborút szító hadúr és szárnysegédei voltak a célpontok. A 45 percesre tervezett villámakció 16 órás vérfürdőbe torkollott. 18 katonát és két Black Hawk típusú hipermodern harci helikoptert veszítettek az amerikaiak. A sikertelen akció a szomáliai amerikai akciók beszüntetésére hangolta az otthoni közvéleményt. Mark Bowden nagysikerű naplójából készült a drámai pillanatokban bővelkedő mozi.

Frank a családjával együtt Amerikába emigrál a szegénység elől. Brooklynban kilátástalannak ítélik helyzetüket, ráadásul Frank egyik testvére meghal. Újra útra kelnek, haza Írországba. Limerickben azonban a helyzet változatlan. Franknek észak-ír származású apja miatt erős előítéletekkel kell megküzdenie. Alig talál rendes munkát. A keserűség az IRA szélsőséges fegyveres csoportja felé hajszolja, de az állandó háborúskodás sem az ő világa. Ha pedig pénzhez jut, azt barátaival mind elissza.

Tarkovszkij évekig nem forgalmazott filmje, amely elnyerte a kritikusok díját az 1969-es cannes-i fesztiválon, az életbe vetett hit élményét fogalmazta meg. A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott - és az aktuális szovjet-kínai szembeállásra utaló - testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.

Egy ír katona távol otthonától az angol hadsereggel harcol, ám otthagyja a háborút, és hazatér a családjához , de azzal nem számol, hogy az éhínség még nagyobb pusztítást visz végbe otthonában és népében, mint maga a háború.

A kanadai rendező nagyszabású történelmi filmje egy szerelem, Jurij és Natalka kapcsolatán keresztül tárja elénk a modern kori Európa egyik legborzalmasabb tragédiáját, a harmincas évek eleji ukrán éhínség, a „holodomor” („éhhalál”) történetét. A sztálini diktatúra kegyetlen intézkedései – a kollektivizálás, a terménybeszolgáltatások, a lakosság elszigetelése – 1932-33 során megtizedelték a világ egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területének számító Ukrajna lakosságát. Mivel a szovjet vezetés Sztálin halála után is mindent elkövetett, hogy eltitkolja a népirtás tényét, az áldozatok pontos számát ma sem ismerjük – a történészek hét-tíz millió halottról beszélnek.

1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa", azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki probléma elé állítja. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát.

Kiril Lakota 20 év után kiszabadul a szibériai munkatáborból. Első útja Rómába vezet, ahol a pápa azonnal bíborossá nevezi ki. Az egyházfő azonban nem sokkal ezután meghal, így összeül a bíborosi konklávé. Eközben az egyre jobban elmérgesedő szovjet-kínai viszály az atomháború szélére sodorja a világot, így kulcsfontosságú kérdés, hogy ki kerül Szent Péter megüresedett trónjára. Legnagyobb meglepetésére Lakota lesz az, aki vonakodva bár, de I. Kiril néven betölti a legmagasabb egyházi hivatalt. Rá hárul a feladat, hogy közvetítsen a két nagyhatalom között, és megakadályozza a háborút.

1945 Hollandia részben már felszabadult, de 20 mérföldre Amsterdamtól, Haarlem még a német megszállók kezén van. Az ellenállók leszámolnak egy kegyetlen náci rendőrrel. Bosszúból a németek felgyújtanak egy családi házat, lemészárolnak 19 embert és a családból csak a 12 éves Anton marad életben. A film az ő életét meséli el, melyet végigkísért az a tragikus éjszaka.

A Feleség kerestetik című filmben megismert Witting-család hányattatott történetének folytatása. Sarah kénytelen Nyugatra költözni egy vihar elől gyerekeivel, és magára hagyni Jacob-ot a farmon. Új otthonukban jobban érzik magukat, mint gondolták volna, és nem mernek arra gondolni, hogy közben hogy megy Jacob és a családi farm sorsa.

A sivatag egyre nagyobb területeket hódít a végtelen száraz évszakban. A falu kútja kiapadt, az állatok egyre pusztulnak, és a háború is küszöbön áll. Ahogy a falu lakói szétszélednek, hogy menedéket leljenek, sokan dél felé veszik az irányt. Rahne, az egyetlen írni-olvasni tudó közülük, kelet felé indul három gyermekével és feleségével, Mounával. Viszik minden vagyonukat, néhány bárányt, kecskéket, és a Chamelle nevű dromedárt. Egy jobb élet reményében vágnak neki a sivatagnak...