Látszólag tiszta dolog történik a Kuba amerikai zónájában lévő guantanamoi haditengerészeti bázison. Két közlegény megöli harmadik társát. Természetesen az eset rendkívül gyors és példát statuáló intézkedést igényel ezért a minisztérium két rendkívül tehetséges jogászt bíz meg a feladattal. A helyszíni szemle után azonban még sem tűnik annyira szimplának az ügy. Nyomozni kezdenek és ahogy közelednek a megoldáshoz egyre kuszábbnak tűnik a valóság.
A film főszereplője Mohamedou Ould Slahi igaz történetét mutatja be. A férfi évekig börtönben ült jogtalanul. Elveszítve minden reményét, Slahi szövetségeseket talál Nancy Hollander ügyvéd és Teri Duncan ügyvéd személyében. Az igazság keresése közben számtalan akadályba ütköznek. Később pedig a félelmetes katonai ügyész Stuart Couch hadnagy által hozott bizonyítékaival egy sokkoló összeesküvésről tanúskodnak.
Egy fiatal lány úgy dönt, hogy csatlakozik a hadsereghez, csak hogy elhagyhassa végre a kisvárost, ahol gyerekkora óta él. Csupán remélni meri, hogy nem küldik Irakba, s számítása be is jön, ehelyett Guantanamoba kell mennie. Itt furcsa barátságot köt egy rabbal, akit nyolc évre börtönöztek be.
Ahol Harold és Kumar feltűnik, ott vége a nyugalomnak. Nincs ez másként most sem. Ezúttal Amszterdam felé veszik az irányt, ám problémájuk támad a biztonsági őrökkel, amikor a repülőgépre megpróbálják fölcsempészni a vízipipájukat. A két terroristagyanús fickó végül a kubai amerikai támaszponton, a Guantanamo Bay-i fogolytáborban köt ki. Persze az első adandó alkalommal meglépnek. Eszelős utazás veszi kezdetét, melynek végén talán sikerül bebizonyítani ártatlanságukat. Miközben megállás nélkül menekülnek, a belevaló csajokról sem feledkeznek meg.
A film több átlagos amerikai állampolgár ügyének bemutatásával nyit, akiknek életét szétzilálta, tönkretette - és néhány esetben bevégezte -, valamiféle egészségügyi ellátási katasztrófa, így nyilvánvalóvá válik, hogy a válság nem csupán azt a 47 millió polgárt érinti, akik biztosítás nélkül élnek, hanem azokat is, akik lelkiismeretesen fizetik járandóságaikat, ám a bürokrácia bármikor lesújthat rájuk is. Miután bemutatja, hogyan is került ilyen szörnyű állapotba a rendszer (a rövid válasz a profittermelés és Nixon elnöksége), a rendező magával visz minket egy földkörüli útra, amely során olyan országokat is meglátogatunk, mint Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország, ahol minden állampolgár alanyi jogon részesül ingyenes egészségügyi ellátásban.
A német-török Murat Kurnazt 2001 és 2006 között különböző amerikai táborokban tartották fogva Afganisztánban, illetve a Guantanamo-i támaszponton. A 19 éves iszlamista zarándokot terrorizmus vádjával tartóztatták le Pakisztánban. Hiába hangoztatta ártatlanságát, folyamatosan és kíméletlenül kínozták és vallatták. Az amerikai kihallgatótiszt, Gail Holford megpróbálta megnyerni a bizalmát annak érdekében, hogy szóra bírja, de nem riadt vissza a fizikai és lelki terrortól sem.
2001 szeptemberében négy muszlim fiatal útnak indul otthonából, az angliai Tipton városából Pakisztánba, hogy részt vegyenek barátjuk esküvőjén. Közülük hárman két és fél évvel később érkeznek haza. Ami ez alatt az idő alatt történt velük, az a legmerészebb képzeletet is felülmúlja. A fiatalokat, akiknek egyetlen bűnük az volt, hogy rossz időben voltak rossz helyen, az amerikai hadsereg foglyul ejti Afganisztánban, és a guantanamo-i fogolytáborba szállítja. Hiába állítják, hogy ártatlanok, az amerikaiak nem engedik őket szabadon, úgy bánnak velük, mint a terroristákkal. Az örökkévalóságnak tűnő idő alatt rendszeresen kínozzák, és válogatott bűntettekkel vádolják őket. Amikor előkerül egy videokazetta Osama Bin Laden-ről, fogva tartóik azt állítják, hogy a fiúk rajta vannak a felvételeken. Szinte a véletlennek köszönhető, hogy egy régi angliai rendőrségi ügy tisztázza őket a vádak alól, és a fiatalemberek 2004 tavaszán hazatérhetnek Angliába.
