Kulcsszó Refugee Camp

1994-ben az emberiség történetének egyik legszörnyűbb kegyetlensége zajlott Ruandában, melyről azonban a modern világ majdhogynem tudomást sem vett. Három hónap leforgása alatt egymillió embert mészároltak le. A könyörtelen történések közepette egy hétköznapi ember családja iránti szeretetétől vezérelve, nem hétköznapi bátorságról tesz tanúbizonyságot: több mint ezer reményvesztett menekülő honfitársa életét menti meg azzal, hogy menedéket nyújt nekik az általa vezetett hotelben. A megrázó igaz történet középpontjában egy olyan ember bátorsága áll, aki szembe mert szállni az 1994-es ruandai összecsapás barbár kegyetlenségével.

A Föld tartalékai teljesen kimerültek, a jövő kilátástalan, 19 éve nem született gyerek. A széthulló társadalmi rendszerek közül egyedül Nagy-Britannia élte túl a belső harcokat. A rendszer diktatórikus eszközökkel tartja fenn a hatalmat, és erőszakkal lép fel az illegális bevándorlók ellen: táborokba hurcolják és deportálják őket. Theo egykor a változás élharcosa volt, de mára kiégett, megkeseredett ember. Minden megváltozik, amikor egykori szerelme, Julian szívességet kér tőle. Egy fiatal nőt kell kijuttatnia az országból. Hamarosan kiderül, hogy Kee nem egyszerű menekült.

Charlie Wilson texasi kongresszusi képviselő volt, egy agglegény, akinek "Mulatozós Charlie" álarca mögött ott lapult a ravasz politikusi elme, a mély hazaszeretet, és az elnyomottak iránti részvét. A '80-as évek elején az egyre terjeszkedő szovjet megszállás nyomán ez az elnyomott Afganisztán volt. Charlie régi barátja, gyakori pártfogója és alkalmi szeretője volt Joanne Herring, Texas egyik leggazdagabb asszonya, a szenvedélyes antikommunista. Mivel úgy gondolta, hogy az Afganisztán megszállására adott amerikai válasz igencsak vérszegény, arra ösztökélte Charlie-t, hogy tegye meg a szabadságharcosokért azt, amire más nem képes: biztosítson pénzt és fegyvert a szovjet agresszorok kiűzéséhez.

1984-ben a Moszad amerikai segítséggel a szudáni menekülttáborok infernójából több ezer etiópiai zsidó gyereket menekített Izraelbe. A kilencéves főhős számára csak egyetlen módon biztosíthat jobb jövőt keresztény édesanyja, úgy, ha azt vallja, hogy fia "falasa", azaz etiópiai zsidó. A gyereket a többiekkel együtt Izraelbe viszik, ahol egy Tel-Avivban élő francia szefárd család örökbe fogadja. A fiú izraeli élete tele van rettegéssel. Attól tart, hogy kiderül az igazság a származásáról. Új identitása az iskolában, a családban, egyéb kapcsolataiban számtalan lelki probléma elé állítja. Kicsoda is ő valójában, mit keres ő Izraelben? - teszi fel magának a megválaszolhatatlan kérdést. Eközben az afrikai édesanya titokban abban reménykedik, hogy egyszer még újra láthatja fiát.

A nyolcvanas évek közepén a szovjetek elhatározzák, hogy megszállják Nyugat-Németországot is. A kansasi Lawrence-ben az emberek békésen élik a mindennapi életüket, ügyet se vetve arra, hogy az atomháború napról napra közelebb kerül hozzájuk. A fokozódó nemzetközi helyzetben az első atomrakétát a szovjetek lövik ki egy német városra, aztán már szépen hullanak a töltetek, kölcsönösen. Az emberek lassan kezdik kirámolni a pincéiket Kansasban, hogy majd esetleg oda rejtőznének. Végül a háromszáznál is több szovjet atomrakéta közül kettő speciel pont a missouri-i Kansas City-t találja el. Sokan azonnal meghalnak, a többieknek pedig föl kell készülniük a radioaktív sugárzás hosszan tartó hatásaira.

Gene Ryack és Billy Covington a CIA titkos légitársaságának, az Air America-nak dolgoznak Laoszban a vietnámi háború idején. A kalandra éhes pilóták sohasem hivatalos megbízások alapján repülnek. Veszélyes útjaik során titkos szállítmányokat kell egyik helyről a másikra vinniük. Sohasem tudják előre, hogy repülésük nem az utolsó lesz-e.

1977-ben izraeli Moszad ügynökök etióp zsidó menekültek segítségére sietnek Szudánban.

A film két helyszínen játszódik: egy afrikai menekülttáborban és egy dán kisvárosban, ahol két család sorsa kereszteződik, amikor a fiaik barátságot kötnek. A kiskamaszokra jellemző magányosság, morális gyengeség és bánat azonban rossz irányba tereli a barátságot.

A világtól egy gát által elválasztva, elfeledett, de erős közösségben él a hatéves Hushpuppy. Édesanyja rég eltűnt, imádott édesapja, a bárdolatlan Wink pedig az alkohol rabja, így a kislány teljesen magára marad az elszigeteltségben. Mivel a társasága csak néhány szelíd vadállat, az élet számára nem más, mint a természet mozgó, lélegző, morgó dolgainak törékeny hálója. Ha pedig ezekben a jelenségekben zavar támad, az veszélyezteti az egész világegyetem harmóniáját. Amikor százévente előforduló hatalmas vihar kavarja fel az öbölváros körüli nyugodt vizeket, nemcsak az édesapa betegszik meg hirtelen, de régen kihalt ördögi lények támadnak fel fagyott sírjukból, hogy rettegésbe taszítsák a Földet.

José Fernandez feladata, hogy a Franciaországba érkező illegális bevándorlókat visszatoloncolja. José előléptetés előtt áll, de előtte még kap egy utolsó feladatot. A visszatoloncolás azonban ezúttal nem megy olyan simán, mert a rábízott férfi, Karzaoui mindent elkövet, hogy megszökjön.

A sivatag egyre nagyobb területeket hódít a végtelen száraz évszakban. A falu kútja kiapadt, az állatok egyre pusztulnak, és a háború is küszöbön áll. Ahogy a falu lakói szétszélednek, hogy menedéket leljenek, sokan dél felé veszik az irányt. Rahne, az egyetlen írni-olvasni tudó közülük, kelet felé indul három gyermekével és feleségével, Mounával. Viszik minden vagyonukat, néhány bárányt, kecskéket, és a Chamelle nevű dromedárt. Egy jobb élet reményében vágnak neki a sivatagnak...

Takes place twenty years after the events of “L’Auberge Espanole,” and follows Tom and Mia, the children of the film’s protagonists Xavier and Wendy, as they spend time in Athens.

Bordertown is a 1995 Australian TV miniseries. It takes place in a post World War II refugee camp in Australia.

A series about the AZC (Asylum Seekers Centre) in Zutphen. An unusual, intimate portrait of people who live together under a glass bell jar. About their joy, sadness, and sometimes despair. Every aspect is highlighted, from the desire to belong to the emotional bonds that develop between residents and employees.